2016. 03. 29.Hegyalja.info itt: Hírek
 
 

Héjj Dávid: „Nem kell Tokaj-Hegyalját kitalálni”

Fejlesztések és tervek Tokaj-Hegyalján

Van, aki a borban, van aki a kultúrában látja Tokaj-Hegyalja jövőjét. Az ország egyetlen világörökségi borvidékének fejlesztése kormányzati cél, két éve Mádon jelentették be a 2020-ig megvalósuló 100 milliárdos fejlesztést. Több program elindult, sőt van, ami már be is fejeződőt azóta, amióta megalakult a Tokaji Borvidék Fejlesztési Tanács. Az elvégzett és a még elvégzendő feladatokról, tervekről és lehetőségekről Héjj Dáviddal, a tanács elnökével beszélgettünk.

interjú: Erdős József | fotók: Csáki Szilárd | HegyaljaInfo 

Sokan felkapták a fejüket akkor, amikor Tokaj-Hegyalja 100 milliárd forintos fejlesztését bejelentették. Ehhez mérten kisebb programok már meg is valósultak a térségben, mint az ősszel zárult turisztikai fejlesztések a településeken.
- 2013 végén született egy kormánydöntés, ami Hegyalja fejlesztését kormányzati prioritássá tette. Ebben a szőlészet-borászat mellett olyan fejlesztési irányok is meghatározásra kerültek, mint az infrastruktúra, az oktatás, a szociális terület vagy a kultúra. Ami a már megvalósult vagy a most folyamatban lévő fejlesztéseket illeti, azok egy nagy egész részét képzik. Reményeink szerint a 2020-ig tartó fejlesztési ciklusban legalább 100 milliárd forint fog érkezni Tokaj-Hegyalja 27 településére és vonzáskörzetébe. A térség legfontosabb beruházása, az épülő M30-as autópálya Miskolc és az országhatár között, ami Hegyalja mellett halad majd el. Ez a turisztikai- vagy borászati, kereskedelmi szempontokat figyelembe véve is nagyon fontos. További, turisztikai vonzerő szempontjából fontos fejlesztés a decemberre elkészülő Nyíregyháza és Tokaj közötti kerékpárút. Ezt a kerékpárutat kell majd a jövőben továbbépíteni, és a már meglévő hálózattal összekötni. A Kopasz-hegyet megkerülő Tokaj-Tarcal-Bodrogkeresztúr szakaszt kell elkészíteni a következő lépésként. Aztán ezt tovább fejlesztve az egyik irányban Abaújszántót, a másik irányba pedig a meglévő Sárospatak-Sátoraljaújhely kerékpárúttal is összekötve Hegyalja északi felét tennénk elérhetővé biciklivel.

A képre kattintva galéria nyílik!

A közösségi infrastruktúra 6,7 milliárd forintos beruházása is a 100 milliárdos programból valósul meg, de ezen kívül vannak olyan tervek, amelyek nem elsősorban szőlészeti vagy borászati fejlesztéseket jelentenek. Természetesen Tokaj-Hegyalja ékköve maga a bor és azok, akik ezzel a területtel foglalkoznak prioritást kell, hogy élvezzenek. Viszont nagyon sokan nem ebből élnek, nekik más jellegű problémáik vannak. Ők ezekre várnak megoldást, legyen az akár oktatási vagy szociális terület.
Azon dolgozunk, hogy a következő időszakban minél több beruházás induljon el. A fejlesztések már összeálltak, látjuk és tudjuk, hogy melyek azok a területek, amelyekkel érdemes foglalkozni.

 

"...a legolcsóbb bor ne Tokaji legyen"

Korábban egy konferencián utalt arra, hogy Tokaj-Hegyalján a minőségi gasztronómia és minőségi kultúra fejlesztésére is szükség van.
- Tokaj-Hegyaljának van egy mítosza a világban mindenhol. A Tokaj-hegyaljai borokat mindenki a világ legjobb borai közt emlegeti, még akkor is, ha jelen pillanatban vannak problémák minőségi és mennyiségi téren egyaránt. Csak a minőséggel tudunk igazán embereket a térségbe csábítani. De nem akarok borászkodni, mert nem vagyok borász. Viszont az jól látszik, hogy az extra minőségű tokaji borra és az ehhez kapcsolódó, szintén magas színvonalú szolgáltatásra van igény. Ha bárki a kezébe veszi a például a Tokaj Guide kiadványt, akkor látja, hogy Tokaj-Hegyalja sokkal több értékkel bír, mint azt bárki gondolná. Nem kell Tokaj-Hegyalját kitalálni, mert évszázadok óta létezik a Jóistennek és az elődeinknek köszönhetően. Az előnyöket kell tudni kihasználni, azokat kell 21. századivá tenni, és ezt tudnunk kell értékesíteni a világban.
Viszont nem csak és kizárólag arra van szükség, hogy 50 ezer forintos borokat lehessen kapni Hegyalján, vagy egy étteremben 8-10 ezer forintos ebédet szolgáljanak fel, de azt látni kell, hogy igény van erre is. Arra kell törekedni mindenben, hogy ha valami olcsóbb, akkor is a legjobb minőséget képviselje. A bóvli, a gagyi, a pancsolt Tokaj-Hegyaljának árt. Nagyon nagy cél az, hogy ha én budapestiként elmegyek egy bevásárlóközpontba, akkor ott a polcokon a legolcsóbb bor ne Tokaji legyen?

És kapnak ehhez segítséget a borászok? Mert hiába készít kiváló minőségű bort egy családi pincészet, ha aztán olyan problémákkal szembesül, mint a palackozás.
- A 6,7 milliárd forinttal támogatott Közösségi Infrastruktúra projekt tartalmaz a három közösségi tulajdonban lévő borászaton túl egy mobil palackozót is. Ennek pont az a célja, hogy azok a termelők, akik nem rendelkeznek megfelelő infrastruktúrával, lehetőséget kapjanak a minőségi bor készítéséhez szükséges eszközök igénybevételére. Ezen túl a Vidékfejlesztési Operatív programban idén májusban egy minimum 20 milliárd forintos keretösszegű pályázati kiírás is megjelenik, amely borászatok fejlesztését vagy építését teszi lehetővé 50 százalékos támogatási intenzitással. Maximálisan 200 millió forintra lehet majd pályázni, ami így 400 milliós fejlesztést jelent. Ez már nem csak a kicsi borászatoknak, hanem a közepes méretűeknek is segítséget jelent. Ha bárkinek a hegyaljai borászatok közül problémája lenne a pályázat megírásával, akkor a tokaji irodában a fejlesztési tanács munkatársai szívesen segítenek a pályázat előkészítésében.

„Mindenhol szükség van arra, hogy jó magyar bor legyen.”

Az hogy Tokaj-Hegyalja ilyen kiemelt nem káros a többi borvidékre nézve?
- Én vitatkoznék, Tokaj-Hegyalja nem úgy kiemelt, ahogyan azt sokan gondolják. Ha megnézzük azt, hogy az összes többi borvidéken működő pincészetek hogyan szerepeltek Európai Uniós pályázatokon, akkor kiderül, hogy Hegyalja nem volt felülreprezentálva. Nagyon fontos azonban – ez sok esetben félreértésre adhat okot – hogy a magyar állam a Tokaj Kereskedőházon keresztül földekkel és borászattal rendelkezik Tokaj-Hegyalján. Emiatt természetes, hogy az állam a Kereskedőházhoz máshogy viszonyul, ez egyéb beruházásokat vagy anyagi felelősségvállalást jelent a részéről. De nem jelenti azt, hogy Tokaj-Hegyaljára másként tekintene, mint Villányra, a Balaton felvidékre vagy az alföldiekre. Az a lényeg, hogy azokhoz a célokhoz, amelyekről közösen azt gondolkodjuk, hogy előre vihetik a térséget, ahhoz a lehető legjobb eszközrendszert tudjuk mellérendelni.

Tokajban nem váltott ki túl nagy örömöt egy szlovákiai honlap megjelenése, ami Tokaj nevével hirdeti magát. Mit lehet tenni nemzetközi viszonylatban a név védelméért?
- Ez egy nagyon komoly probléma, erről már Tokaj polgármesterével is egyeztettem. Ebben a Fejlesztési Tanács mozgástere és lehetősége csekély, de javasoltam neki, hogy a kormány illetékes szervéhez, a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz forduljon. Úgy tudom, hogy Polgármester úr levélben meg is kereste a minisztériumot, reményeim szerint hamarosan sikerül erre megnyugtató választ találni.

A képre kattintva galéria nyílik!

Iratkozz fel Tokaj-Hegyalja legfrissebb híreiért